A második világháború és a holokauszt mindig is olyan téma volt számomra, ami mélyen megérint.
Az előző könyv után éreztem, hogy nem tudok itt megállni – bármennyire fájdalmas is, egyre erősebb bennem a vágy, hogy megértsem, mi zajlott a „falak mögött”.
Könyvadatok
| Adat | Információ |
|---|---|
| Szerző | Keren Blankfeld |
| Cím | Auschwitzi szerelmesek |
| Kiadó | Corvina Kiadó |
| Megjelenés | 2024 |
| Oldalszám | 448 |
Fülszöveg
Igaz történet fájdalomról, szerelemről, veszteségről, áldozatvállalásról – két holokauszt-túlélőről, akik egymásba szerettek a történelem leghírhedtebb haláltáborában. Mindketten „kiváltságos” foglyok voltak. David Wisniát, a varsói gettóból származó lengyel fiút náci fogvatartói a szórakoztatásukra választották ki, amikor megtudták, hogy tehetséges énekes. Zippi Spitzer Szlovákiából az elsők között érkezett Auschwitzba, nyelvtudása és grafikai képzettsége révén irodai beosztást kapott: ő volt a tábor „grafikusa”, ő festette a rabok hátára a vörös csíkokat, ő lett a statisztikák készítője. Növekvő befolyását arra használta fel, hogy minél több nőt és férfit megmentsen. És közben szerelmes lett Davidba. Közös jövőt terveztek, miközben találkozásaikat fekete-fehér egyenruhás rabok rejtegették az őrök szeme elől. Utolsó együttlétük alkalmával megígérték egymásnak, hogy Varsóban találkoznak, ha mindketten túlélik a poklok poklát.
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️ (5/5)
Véleményem a könyvről
Keren Blankfeld, Brazíliában született, majd 12 éves korától az Egyesült Államokban élő újságíró, első könyvében egy különleges auschwitzi szerelmi történetet dolgoz fel.
Nagyszülei maguk is a háború elől menekültek, így talán nem véletlen, hogy egy ilyen megrázó témát választott.
Könyve a pozsonyi Zippi Spitzer és a varsói David Wisnia történetét meséli el, akik Auschwitzban találkoztak először. Kapcsolatuk eleinte testi vonzalomból alakult ki, majd mély érzelmi kötelékké vált.
Mégis, a háború után hosszú évtizedekig nem látták egymást újra. Miért? Erre talán sosem kapunk egyértelmű választ. Ahogy arra sem, hogy Zippi miért hallgatott minderről élete végéig – talán mert nem akarta megbántani későbbi férjét, Erwin Tichauert.
Blankfeld hangsúlyozza, hogy sosem találkozott Zippivel, így a történetet David visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg.
A férfi sokáig nem beszélt a múltról, de idővel megnyílt, és a szerzőnek elmesélte mindazt, amit átélt.
A könyv nemcsak kettejük sorsát mutatja be, hanem a koncentrációs táborok kegyetlen valóságát is. Megrázó részleteken keresztül láthatjuk, hogy a túlélés olykor másodperceken vagy akár centiken múlt.
A könyv egyik különlegessége, hogy betekintést nyújt a táborok kevésbé ismert emberi oldalába is.
Voltak, akik – bár maguk is a halál árnyékában éltek – próbáltak segíteni másokon, akár saját életüket is kockáztatva.
Megismerhetjük azokat is, akik kiváltságosabb helyzetüket arra használták, hogy mások életét mentsék.
Számomra különösen érdekes volt a sok magyar vonatkozás, hiszen Zippi vőlegénye, Justh Tibor is magyar volt.
A könyv magyar kiadása Németh Anikó fordításában és Karcagi Klára tervei alapján jelent meg, a fejezeteket pedig korabeli fényképek és részletes jegyzetek egészítik ki.
Úgy érzem, nem ez lesz az utolsó könyv, amit a témában olvasok.
Ti hogy álltok vele?
