T. J. Klune Túl az égszínkék tengeren
A Túl az égszínkék tengeren számomra igazi különlegesség volt. Egy olyan történet, ami egyszerre mese és valóság, finom tanmese és szívmelengető utazás. Az a fajta könyv, ami nem harsány, nem erőszakos, hanem csendesen, lassan bontja ki magát, és pont ettől lesz igazán szép.
Linus Baker első pillantásra nem tűnik hősnek. Szabályok között él, kiszámítható mindennapokkal, minimális kockázattal. És talán éppen ezért működik annyira jól, amikor az ő szemén keresztül lépünk be egy világba, ahol a csodák nagyon is valóságosak.
Értékelés
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️ / 5
| Adat | Információ |
|---|---|
| Szerző | T. J. Klune |
| Cím | Túl az égszínkék tengeren |
| Kiadó | Galaktika Metropolis Média |
| Megjelenés | 2024 |
| Oldalszám | 480 |
Fülszöveg
Arthur Parnassusnak jó élete van, amit egy rossz hamvaiból épített fel. Egy távoli, különös szigeten működő, furcsa árvaház nevelője, és reméli, hogy hamarosan örökbe fogadhatja a házban élő hat veszedelmes, mágikus gyermeket. Keményen dolgozik, és teljes szívéből szereti a csöppségeket, hogy egyikük se kelljen megismernie soha azt a magányt és kínt, amit ő tapasztalt meg, amikor réges-régen, árvaként élt ugyanezen a szigeten.
Nincs egyedül: vele tart élete szerelme, Linus Baker, a Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium volt gyermekjóléti ellenőre. És támogatja Zoe Chapelwhite, a szigettündér, valamint annak barátnője, Helen Webb polgármester. Ők négyen mindenre készek, hogy megvédjék az árvaház lakóit.
Ám egy napon Arthurt vizsgálóbizottság elé idézik, hogy tanúvallomás keretében meséljen sötét múltjáról, és azon kapja magát, hogy ő vezeti a harcot egy olyan jövőért, ami a családját és az összes mágikus lényt megilleti.
Ezzel egy időben új, mágikus gyermek szeretne csatlakozni a szigeten lévő otthon lakóihoz – egy gyermek, aki abból merít erőt, hogy szörnyetegnek mondja magát, míg Arthur mind ez idáig mindent megtett, annak érdekében, hogy ettől a megbélyegzéstől megóvja a kicsiket.
Ám Arthur vallomása nyomán a minisztérium ismét ellenőrt küld a szigetre, hogy minden korábbinál szigorúbb vizsgálat alá vesse az árvaházat…
Üdv újra a Marsyas-szigeten! Ez a könyv Arthur története.
Ajánlóm
A gyerekek karakterei azonnal elrabolták a szívem. Mindegyikük más, mindegyikük küzd valamivel, de van bennük valami közös: a szeretet iránti mély vágy. Ahogy Linus egyre jobban megnyílik feléjük, úgy kezdtem én is egyre erősebben érezni, hogy mennyire fontos szerepe van az elfogadásnak ott, ahol elsőre csak félelmet látunk.
Arthur alakja külön ajándék volt a történetben. Nyugodt, bölcs, szeretetteljes jelenléte végig érezhető, és valódi otthont teremt ezeknek a gyerekeknek. Linus és Arthur kapcsolata lassan, finoman, természetesen bontakozik ki, pont attól szép, hogy mindent a maga idejében enged megtörténni.
A két férfi egymás felé fordulása nem nagy jelenetekből áll, hanem apró pillanatokból – és ezek a legszebbek benne.
Számomra ez a könyv nem csak fantasy volt, hanem emlékeztető arra, hogy a szeretet és az elfogadás tényleg képes megváltoztatni a világunkat. A végére azt éreztem, hogy gazdagabb lettem tőle.
Olyan olvasmány, amit jó néha újra elővenni, amikor szükség van egy kis reményre vagy megnyugvásra.
Mit adott nekem ez a könyv?
mély hitet abban, hogy az elfogadás erősebb a félelemnél, egy történetet, ami megállít és megnyugtat, megható, finom karakterpillanatokat
Kinek ajánlom?
– mindenkinek, aki szereti a szívmelengető, emberi történeteket
– akiknek fontos a karakterközpontú fantasy
– akik szeretnek olyan könyvet olvasni, ami halkan, de biztosan érinti meg a szívüket
