Rachel Rowlands Karácsony a cicakávézóban
Vannak történetek, amelyek nem a csillogásukkal hívják fel magukra a figyelmet, hanem azzal a halk, meleg rezgéssel, amely lassan a mellkasunkba költözik. A Karácsony a cicakávézóban pontosan ilyen olvasmány: nem a nagy gesztusokról, nem a romantikus klisékről, nem a tökéletes ünnepről szól, hanem azokról a csendes pillanatokról, amikor kicsit könnyebb levegőt venni. Amikor a veszteségek mögött újra felcsillan valami apró remény, és amikor egy meleg fényű kávézó vagy egy doromboló cica több gyógyírt jelenthet, mint bármi más. Ez a könyv az ünnep legemberibb oldalát mutatja meg — azt, ahol a fájdalom, a gyász, a gyengédség és az újrakezdés ugyanannak a történetnek a részei.
Értékelés
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️ / 5
| Adat | Információ |
|---|---|
| Szerző | Rachel Rowlands |
| Cím | Karácsony a cicakávézóban |
| Kiadó | Pioneer |
| Megjelenés | 2025 |
| Oldalszám | 304 |
Fülszöveg
„Azt mondják, karácsonykor csodák történnek. Egyes emberekből kihozhatja a legrosszabbat – másokból viszont a legjobbat hozza ki.”
Amikor Emmie állást kap a Mokka Makkában, nagynénje macskákkal teli hegyi kávézójában, nem sejti még, hogy az élete gyökeres fordulat előtt áll. Megismerkedik ugyanis az új sofőrrel, a jóképű, ugyanakkor roppant zárkózott Jareddel, aki az állítólagos macskaszőr-allergiája dacára vállalt állást ezen a kifejezetten macskabarátoknak való helyen.
Amikor aztán karácsony estéjén hóvihar zárja el a kávézót a külvilágtól, és Emmie ott reked Jared, valamint a fiú váratlanul felbukkant exe társaságában, rá kell jönnie, hogy Jarednek égető szüksége van valakire, aki segít neki lezárni a múltját, és akivel közösen új fejezetet nyithat az életében.
Rachel Rowlands szívhez szóló és érzékeny története világszerte nagy sikert aratott a romantikus regények kedvelőinek körében.
Ajánlóm
A Karácsony a cicakávézóban egy olyan történet, amiről már az elején fontos tudni, hogy nem a klasszikus, csillogó-villogó karácsonyi romantikát hozza. Nem a hópelyhek, a harsány fények és a nagy filmbe illő csodák regénye ez, hanem egy sokkal csendesebb, lassabban kibomló, finoman szívfacsaró, mégis melegszívű utazás veszteségről, gyászról, kötődésről és arról, milyen nehéz – és milyen gyönyörű – dolog újra hinni magunkban.
A cicák jelenléte és a kávézó meghitt, puha atmoszférája rengeteget ad a történethez: olvasás közben tényleg olyan, mintha belépnénk egy dorombolós, meleg fényű menedékbe, ahol kicsit könnyebb levegőt venni. Nagyon érzékenyen van megírva, mennyit jelenthet egy állat az embernek, milyen mély üresség maradhat utána, és milyen apró, finom lépésekből áll az a folyamat, amikor először engedjük meg újra magunknak, hogy kötődjünk. A romantika nem harsánysággal érkezik, hanem csendben. Nem akar túlságosan előtérbe kerülni, nem ígér nagy drámákat vagy erőteljes fordulatokat. Inkább olyan, mint egy óvatos, bizonytalan mosoly két ember között, akik már túl sokat láttak ahhoz, hogy könnyen megnyíljanak – de épp ezért lesz hitelesebb minden apró pillanatuk.
A karácsony is inkább hangulat, mint cselekmény: ott van a háttérben, mint egy puha, ünnepi fény, ami mindent kicsit megszépít, de nem elnyomja, hanem kíséri a szereplők érzelmeit. Ez a könyv nem csillog, nem tökéletes, néha fáj, néha lassú – de pont ettől valóságos. És pont ettől olyan különleges. Aki szereti a nyugodt, meghitt, „léleksimogató” állatos történeteket, azoknak ez egy kedves, otthonos, bekuckózós olvasmány lesz, ami talán egy kicsit a saját szívünket is helyrerakja.
Mit adott nekem ez a könyv?
Mert kevés karácsonyi történet mesél ennyire őszintén a gyászról és az újrakezdésről, mégis úgy, hogy közben finoman simogat.
Mert a cicák jelenléte nem díszlet, hanem valódi érzelmi kapaszkodó, és ez hatalmas pluszt ad a könyvnek.
Mert a kávézó atmoszférája olyan, mint egy meleg takaró: puhán, csendben ölel körbe.
Mert a romantika természetes, halk és hiteles, semmi erőltetettség, semmi giccs.
Mert a karácsony itt nem díszlet, hanem hangulat: gyógyító fény, amely kíséri a szereplők útját.
Mert ez a könyv nem ígér tökéletes boldogságot, de ad valami sokkal igazibbat: reményt.
Kinek ajánlom?
Azoknak, akik szeretik a lassabb, érzelmes, léleksimogató történeteket.
Aki veszteség után keres gyógyító, meleg hangulatú olvasmányt.
A macskásoknak természetesen.
A karácsonyi, de nem csillogó, inkább csendes és valóságos történetek rajongóinak.
Akik hisznek az apró emberi kapcsolódások erejében.
Olyan olvasóknak, akik szeretnének egy kicsit megpihenni egy meghitt könyvben.
