
Holy Evans Az ikerlángok
Vannak könyvek, amelyek nemcsak történetet mesélnek, hanem kérdéseket hagynak maguk után. Olyanokat, amik csendben dolgoznak benned még azután is, hogy becsuktad a könyvet. Az ikerlángok számomra pontosan ilyen olvasmány volt. Nem egyszerű romantikus regény, sokkal inkább egy belső utazás a sorsról, a kapcsolódásról és arról, hogyan találhatunk rá önmagunkra egy másik ember tükrében.
Értékelés
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️ / 5
| Adat | Információ |
|---|---|
| Szerző | Holy Evans |
| Cím | Az ikerlángok |
| Kiadó | Marysol |
| Megjelenés | 2024 |
| Oldalszám | 360 |
Fülszöveg
Az ikerlángok gyakran ugyanannyira megnehezítik egymás életét, mint amennyire gyorsan és érzékien fellángolnak egymás iránt. Zara szembetegsége, és a vele járó Charles Bonnet-szindrómája, szó szerint nem könnyíti meg a jövőbe látását. Manish mindent megtesz, hogy végre megkapja a munkájáért járó kinevezést. Ők ketten távolról sem gondolták volna, hogy egy repülőn ismerkednek meg, és elsőre semmi más, csupán a félelmük köti őket össze. Az átszállásnál azonban bonyodalmak adódnak, így a két fiatal egy átkoktélozott éjszaka közepén egy szállodai szobában köt ki. Vajon ikerláng-kapcsolat az övék, és mint minden ilyen eleve elrendeltetett, mert a szerelmük egyazon tűzből táplálkozik? Mikor jönnek rá, hogy jobban hasonlítanak egymásra, mint gondolták, hiszen egyikőjük a múltjából menekül, a másikuk pedig a jövője elől. Sikerül együtt átlépniük a démonjaikon? És hogyan is kerülnek a történetbe segítő szellemek és a karácsony bűvölete? Erotikus romantikus történet felső korhatár nélkül.
Ajánlóm
Zara és Manish találkozása első pillantásra sorsszerű. Egy elakadt repülőút, egy hóvihar, idő, ami megáll – és két ember, akik addig is küzdöttek a saját démonaikkal. Zara fokozatosan elveszíti a látását, ezért mindent meg akar élni, amíg még lehet. Manish sikeres ügyvéd, aki látszólag mindent elért, mégis belül üres.
A kapcsolatuk nem a klasszikus „egymásba esünk és boldogok leszünk” történet. Sokkal inkább lassú felismerésekből, kérdésekből és belső vívódásokból épül fel. Ahogy haladtam előre, egyre inkább azt éreztem, hogy ez a történet nem a romantikáról szól elsősorban, hanem arról, hogyan tükrözhet vissza egy másik ember mindent, amit magunkban nem merünk kimondani.
A könyv erőssége számomra az volt, hogy nem idealizálja a szerelmet. Az ikerlángkapcsolat itt nem rózsaszín fogalom, hanem egyfajta lehetőség a fejlődésre – és sokszor fájdalmas szembenézés önmagunkkal. Holy Evans bátran nyúl a spiritualitáshoz, de közben végig nagyon emberi marad: jelen van a veszteség, a félelem, a vágy, a szenvedély és az elengedés is.
A karácsonyi háttér, a meghittség és a csendesebb pillanatok szépen ellenpontozzák a belső feszültségeket. Vannak részek, amelyek lassabban haladnak, néhol talán túl is vannak írva, de összességében egy érzelemdús, gondolatébresztő olvasmány lett belőle. Nem mindenkinek fog ugyanúgy működni – de akit megtalál, azt mélyen megérinti.
Miért ajánlom?
Azért ajánlom, mert nem akar könnyű válaszokat adni. Mert nem egyszerű szerelmi történet, hanem egy olyan regény, ami kérdez, megállít, és időt kér az olvasótól. És mert ritka az a romantikus könyv, ami ennyire nyíltan beszél a kapcsolódás áráról, nem csak a szépségéről.
Kinek ajánlom?
Azoknak, akik szeretik a lélektani-romantikus történeteket, nyitottak a spiritualitásra, és nem bánják, ha egy könyv nemcsak szórakoztat, hanem gondolkodásra is késztet. Ha hiszel abban, hogy egy találkozás képes átírni mindent – vagy legalább elindítani valamit benned –, akkor Az ikerlángok jó eséllyel meg fog találni.
