Lara Holthaus: Vienna
Vannak könyvek, amik nemcsak egy történetet mesélnek el, hanem tükröt is tartanak. Amik csendben megkérdezik: te hogy vagy ebben az egészben?
A Vienna – Vakító fények számomra pontosan ilyen olvasmány volt. Egy regény a csillogás mögött rejtőző fájdalomról, a megfelelési kényszerről, a magányról — és arról, hogyan próbáljuk megtalálni önmagunkat egy olyan világban, ahol mindenki tökéletesnek akar látszani.
Értékelés
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️ / 5
| Adat | Információ |
|---|---|
| Szerző | Lara Holthaus |
| Cím | Vienna |
| Kiadó | Menő könyvek |
| Megjelenés | 2025 |
| Oldalszám | 406 |
Fülszöveg
Ez a fiú minden, amitől a lány irtózik. De egyszerűen képtelenség nem vonzódni hozzá.
Livia, az instasztár, a felső tízezer kedvence tudja, hogyan kell viselkedni a nyilvánosság előtt, és mit várnak el tőle. A követői imádják, és a polgármester lányaként Bécs a lábai előtt hever. Senki sem tud a sebezhetőségéről, és senkit sem érdekel, mi rejlik Livia álarca mögött. Egészen addig, amíg Nicolas, az új „mostohatestvére” be nem robban az életébe. Vonzó, arrogáns és hatalmaskodó, nem hagy ki egy alkalmat sem, hogy a gazdag emberek életét pocskondiázza. Mégis… Látja az igazi Liviát az álarc mögött, és a lányt ez halálra rémíti.
És ekkor kezdetét veszi a vonzalom, az elutasítás és a csábítás veszélyes játéka….
Ajánlóm
Livia első pillantásra maga a bécsi álom. Gyönyörű, magabiztos, a polgármester lánya — minden adott ahhoz, hogy irigyeljük az életét. De ahogy haladunk előre a történetben, lassan lehullanak a rétegek, és egyre tisztábban kirajzolódik egy fiatal lány képe, aki csak szeretne önmaga lenni. Hibákkal, félelmekkel, valódi érzésekkel.
Amikor Nicolas belép az életébe, a fények még vakítóbbak lesznek — de közben megjelenik valami más is: egy olyan kapcsolódás, ami nem akar tökéletes lenni. Két megtört lélek találkozása ez, akik nem mindig jó döntéseket hoznak, de nagyon emberien próbálnak kapaszkodni egymásba.
Ez a könyv nem a felszínes romantikáról szól. Sokkal inkább arról, hogyan gyógyulunk, hogyan engedünk el, és hogyan tanuljuk meg újra szeretni önmagunkat, miközben mások is szeretni próbálnak bennünket. Tele van fájdalommal, vággyal, kimondatlan mondatokkal — és pont ettől lesz igazán szép.
Olvasás közben egyre többször kaptam magam azon, hogy ismerős ez a belső világ: az elvárások súlya, a látszat mögé rejtett bizonytalanság, az a furcsa belső zaj, ami csak akkor halkul el, ha valaki végre tényleg meghall.
Miért ajánlom?
Livia első pillantásra maga a bécsi álom. Gyönyörű, magabiztos, a polgármester lánya — minden adott ahhoz, hogy irigyeljük az életét. De ahogy haladunk előre a történetben, lassan lehullanak a rétegek, és egyre tisztábban kirajzolódik egy fiatal lány képe, aki csak szeretne önmaga lenni. Hibákkal, félelmekkel, valódi érzésekkel.
Amikor Nicolas belép az életébe, a fények még vakítóbbak lesznek — de közben megjelenik valami más is: egy olyan kapcsolódás, ami nem akar tökéletes lenni. Két megtört lélek találkozása ez, akik nem mindig jó döntéseket hoznak, de nagyon emberien próbálnak kapaszkodni egymásba.
Ez a könyv nem a felszínes romantikáról szól. Sokkal inkább arról, hogyan gyógyulunk, hogyan engedünk el, és hogyan tanuljuk meg újra szeretni önmagunkat, miközben mások is szeretni próbálnak bennünket. Tele van fájdalommal, vággyal, kimondatlan mondatokkal — és pont ettől lesz igazán szép.
Olvasás közben egyre többször kaptam magam azon, hogy ismerős ez a belső világ: az elvárások súlya, a látszat mögé rejtett bizonytalanság, az a furcsa belső zaj, ami csak akkor halkul el, ha valaki végre tényleg meghall.
Kinek ajánlom?
Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretik az érzelmileg mélyebb, karakterközpontú történeteket. Akik nem csak romantikát keresnek, hanem valódi belső utakat, sebezhetőséget, fejlődést. Ha vonzanak a csillogó felszín mögötti történetek, és nem félsz attól, hogy egy könyv egy kicsit beléd is néz — a Vienna – Vakító fények meg fog találni.
