
Kate Atkinson Szent lányok
Vannak krimik, amelyek az adrenalinnal dolgoznak, és vannak olyanok, amelyek csendesen, de könyörtelenül férkőznek közel. A Szent lányok az utóbbiak közé tartozik: nem rohan, nem akar sokkolni, inkább időt kér. Időt arra, hogy megismerjük a szereplőket, a múltjukat, és azt, hogyan él tovább egy ember egy tragédia után.
Értékelés
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️ / 5
| Adat | Információ |
|---|---|
| Szerző | Kate Atkinson |
| Cím | Szent lányok |
| Kiadó | Trend kiadó |
| Megjelenés | 2025 |
| Oldalszám | 320 |
Fülszöveg
Három különálló, rég elfelejtett bűncselekmény… Harmincnégy évvel az első eset után a Cambridge-ben élő Jackson Brodie magánnyomozó mindhárom ügyben nyomozni kezd, és megdöbbentő kapcsolódási pontokat fedez fel. De minél mélyebbre ás, annál nyilvánvalóbbá válik számára, hogy az igazság kiderítése során a saját múltjával való szembenézést sem kerülheti el.
A rendőrfelügyelőből lett fanyar humorú, önironikus magánnyomozó alakjának megteremtésével Kate Atkinson angol írónő a krimiirodalom emlékezetes figuráinak sorát gazdagítja. A Szent lányok a Jackson Brodie-ról szóló regények bevezető kötete.
Ajánlóm
Van az a krimi, ami nem azért ragad meg, mert végig száguld a cselekmény, hanem azért, mert lassan, kérlelhetetlenül beköltözik a gondolataid közé. A Szent lányok pontosan ilyen olvasmány volt számomra. Nem siet, nem magyaráz túl, inkább hagy időt arra, hogy megismerd a szereplőket, a veszteségeiket, a múltjukat és közben szépen, szinte észrevétlenül szövődik össze minden.
Három különböző bűneset, eltérő idősíkok, mozaikszerűen felvillanó életek. Kate Atkinson nem a klasszikus nyomozásra helyezi a hangsúlyt, sokkal inkább arra, hogyan élnek tovább az emberek egy-egy tragédia után. Az áldozatok, a családtagok, a túlélők és persze ott van Jackson Brodie, aki egyáltalán nem a megszokott detektívfigura. Esendő, ironikus, fanyar humorú, és közben ő maga is cipeli a saját múltját.
Ami nekem igazán működött ebben a könyvben, az a lélektani mélység. Néha úgy éreztem, mintha a bűnesetek csak ürügyek lennének arra, hogy az írónő az emberi természetet boncolgassa: veszteséget, bűntudatot, elhallgatásokat, apró döntéseket, amik évekkel később is hullámokat vetnek. Nem egy körömlerágós thriller, inkább egy lassan kibomló, gondolkodtató történet, amiben a karakterek maradnak veled igazán.
Az időkezelés, a több nézőpont, a visszatérő jelenetek mind azt szolgálják, hogy a végére összeálljon a kép és amikor ez megtörténik, akkor érzed igazán, mennyire tudatosan van felépítve az egész. Plusz pont a finom brit humorért, ami néha egészen váratlan helyeken oldja a feszültséget.
Miért ajánlom?
mert nem sablonos krimi, hanem lélektani mélységekre épít, mert a karakterek fontosabbak, mint maga a nyomozás, mert rétegzett szerkezetével aktív olvasást kér, mert a brit humor finoman ellensúlyozza a sötét témákat, mert sokáig veled marad, nem csak az utolsó oldalig
Kinek ajánlom?
akik szeretik az irodalmibb, lassabb tempójú krimiket
akiknek fontosabbak az emberi sorsok, mint az akció
akik kedvelik a több idősíkon futó, mozaikos történeteket
akik nem bánják, ha egy krimi gondolkodtat
Jackson Brodie karakterének leendő rajongóinak
