A Testodüsszeia nem egy könnyű olvasmány.
Nem azért, mert bonyolult vagy nehéz a nyelvezete – hanem mert az ember lelkéig hatol.
Elolvasod, és közben lassan szétszed, majd újra összerak.
Nem szépít, nem kér bocsánatot, csak mesél. Őszintén. Kegyetlenül. Emberien.
Könyvadatok
| Adat | Információ |
|---|---|
| Szerző | Magyary Ágnes |
| Cím | Testodüsszeia |
| Kiadó | Magvető Kiadó |
| Megjelenés | 2025 |
| Oldalszám | 192 |
Fülszöveg
Mivel jár egy betegség, ha nem tudjuk megnevezni, ha évtizedekig nem tudjuk, hogyan fog változni, ha évtizedekig kell várni a diganózisra. Ha mindezek okán nincs elképzelés és tudás a gyógymódról, ha ötletek és próbálkozások mentén nő fel egy ember, miközben egyre nehezebbé válik számára minden fizikai tevékenység, és fiatalon kerekesszékben köt ki. Vajon hogyan épül bele az ismeretlen betegség és velejárói az identitásba? Mivel jár a küzdelem fizikai és lelki síkon? A Testodüsszeia önéletrajzi esszé, betegségkönyv: Magyary Ágnes, aki gyerekkora óta izombetegséggel küzd, nagy erővel, sok humorral, szép, szomorú és vicces emlékek mentén halad, megidézve Susan Sontag, Esterházy Péter vagy Robarto Bolano gondolatait éppúgy, mint az ókori írókat. A Testodüsszeia intellektuális kalandtúra, könyv a gyengeségről és az erőről.
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️ (5/5)
Véleményem a könyvről
Magyary Ágnes a saját testének útját járja végig ebben a könyvben – egy negyvenéves odüsszeiát, amely nem csupán orvosi tényekről, diagnózisokról és a hosszú keresésről szól, hanem arról, hogyan lehet együtt élni valamivel, amit nem választottál.
Amit nem akarsz. Amihez mégis alkalmazkodnod kell.
Számomra az egyik legerősebb része az volt, amikor azt írja:
“Így jár az ember, ha darabonként igyekszik kiszökni a saját testéből.”
Ez az egy mondat ott maradt velem.
Mert hányan vagyunk, akik így vagy úgy, de menekülünk a testünkből?
Vagy mert fáj, vagy mert nem értjük, vagy mert nem úgy működik, ahogy szeretnénk.
Ez a könyv nemcsak a betegségről szól.
Hanem önmagunk kereséséről.
Elfogadásról.
Dühökről, belső csatákról, gyógyulásról – és arról, milyen sokáig tud tartani, mire megtanuljuk: ez a test az otthonunk.
Nem mindig szép, de a miénk.
Hálásan köszönöm a recenziós példányt a @magvetokiado-nak és @magyaryagnes-nek.
Köszönöm, hogy elolvashattam, mert nemcsak gondolkodtatott, hanem érzéseket is kavart bennem – és talán ez a legnagyobb ereje. 💛
Ez a könyv azoknak szól,
– akik valaha haragudtak a saját testükre,
– akik keresték benne önmagukat,
– és akik szeretnék végre hazatalálni a bőrükbe.
Recenzió.
