Vannak könyvek, amelyek nemcsak elmesélnek egy történetet, hanem kinyitnak bennünk egy belső ajtót. Monica Heisey Valójában remekül című regénye pontosan ilyen – nemcsak olvasod, hanem átéled.
📖 Könyv adatai
| Adat | Információ |
| Szerző: | Monica Heisey |
| Cím: | Valójában remekül |
| Kiadó: | Central Könyvek |
| Megjelenés éve: | 2024 |
| Oldalszám: | 400 oldal |
Fülszöveg
Maggie házassága mindössze 608 nap után véget ért, de ő jól van – valójában remekül. Persze életében először van egyedül, nem tudja kifizetni a lakbért, és a doktori dolgozatával sem halad sehová…
De huszonkilenc évesen Maggie eltökélt szándéka, hogy a „meglepően fiatalon elvált” státuszából kihozza a legtöbbet. Vigaszhobbikba kezd, beleveti magát az alkalmi randizásba, és a barátai idegeire megy túlzásba vitt sopánkodásával. Ahogy Maggie elmerül a válás első évének káoszában, azon kapja magát, hogy mindent megkérdőjelez: miért hiszünk még mindig a házasság intézményében? Kudarcot vallottam, mielőtt igazán elkezdtem volna élni? Hány hajnali négykor kiszállított hamburgert kell még megennem, mire végre boldog leszek?
A fergetegesen vicces, meglepően mély és fájdalmasan átélhető Valójában remekül ellenállhatatlan regény a modern szerelem, barátság és boldogság viszontagságairól.
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️ (5/5)
💭 Véleményem a könyvről
A Valójában remekül számomra nemcsak egy könyv volt. Monica Heisey története úgy fonódott össze a saját tapasztalataimmal, hogy újra és újra azon kaptam magam, hogy szinte minden sorával azonosulni tudok. Ez a regény nem egyszerűen a szakításról, az újrakezdésről és az önmagunkhoz való visszatalálásról szól, hanem arról az univerzális, mégis megfoghatatlan tapasztalatról, amikor az élet egy pillanat alatt kicsúszik a lábunk alól, és mi mégis próbálunk talpon maradni, vagy megengedjük magunknak, hogy elessünk.
Heisey humora és őszintesége lenyűgözött. A főszereplő, Maggie, olyan brutálisan valóságos és tökéletlen, hogy szinte képtelenség nem megszeretni. Ahogy lavíroz a szakítás utáni káoszban, hol megnevettetett, hol könnyeket csalt a szemembe. Olyan egyszerű, de mégis mély gondolatok fogalmazódtak meg benne az egyedüllétről, az önbecsülésről és az újrakezdés nehézségeiről, amelyek pont akkor és ott találtak meg, amikor a legnagyobb szükségem volt rájuk.
A könyv kulcsa számomra abban rejlik, hogy nem próbál megoldásokat kínálni, csak elmesél egy történetet. Egy történetet, ami fájdalmas, néha kínosan vicces, de végső soron nagyon emberi. Maggie útja során nemcsak azt tanulja meg, hogyan legyen rendben önmagával, hanem azt is, hogy az „egyedüllét” nem egyenlő az „egyedüliséggel”.
Heisey stílusa friss és modern, olyan, mintha egy baráttal beszélgetnél, aki nem fél kimondani az igazságot, még akkor sem, ha az fáj. Közben pedig ott vannak azok a pillanatok, amelyek gyönyörűen árnyalják a történetet: az apró reménysugarak, az önmagunk iránti kedvesség, és az a lassú, de biztos felismerés, hogy minden rendben lesz, még akkor is, ha ezt most nehéz elhinni.
Nemcsak egy könyv, hanem egy tükör. Egy tükör, amelyben megláthatjuk magunkat, a hibáinkat, a fájdalmainkat, de ugyanakkor az erőnket és a szépségünket is.
Amikor becsuktam a könyvet, nemcsak azt éreztem, hogy „rendben leszek”, hanem azt is, hogy valójában mindig is rendben voltam, csak időnként nehéz ezt meglátni. Egy szívhez szóló, őszinte, és fájdalmasan gyönyörű könyv, amelynek sorai egy apró mosolyt hagytak maguk után.
Ez a regény nem akar megjavítani – csak emlékeztet, hogy úgy vagy jó, ahogy vagy. Pont ezért olyan nehéz elengedni, és pont ezért fog sokáig velem maradni.
