Moobius Márkanagykövet Program – zárógondolatok
Vannak regények, amelyek nem történetet ígérnek, hanem megtapasztalást. Nem rohannak, nem harsányak, nem akarnak rögtön elvarázsolni — inkább finoman mellénk ülnek, és hagyják, hogy lassan belesimuljunk a világukba. A A boszorkány lánya pontosan ilyen könyv. Olyan, amelyben a csendek legalább annyit mondanak, mint a kimondott szavak, és ahol a történet nem kívülről hat ránk, hanem belül kezd el dolgozni. Olvasás közben nemcsak Zohra útját követjük, hanem a saját, elfeledett vagy elnémított belső rezdüléseinket is.
Nehéz leírni, mennyit jelentett számomra ez az elmúlt időszak. Amikor tavasszal értesültem róla, hogy bekerültem a Moobius márkanagyköveti programba, egyszerre volt hihetetlen, izgalmas és félelmetesen nagy mérföldkő. Akkor még nem tudtam, hogy ez a lehetőség nemcsak könyveket hoz majd az életembe, hanem inspirációt, közösséget, és rengeteg olyan pillanatot, amikre jó lesz visszagondolni.
Minden hónap új meglepetés volt: olyan történetekkel találkoztam, amikhez magamtól talán sosem nyúltam volnaés mégis ott maradtak bennem. Voltak kedvencek, komfortolvasmányok és kihívást jelentő kötetek, de mindegyik hozzáadott ahhoz az évhez, amit most lezárni készülök. Közben pedig észrevétlenül nőttem: bátrabb lettem, kreatívabb lettem, és megtanultam kilépni a saját kis körömből.
Nagyon hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek az utazásnak. Hálás vagyok a Moobiusnak, hogy bíztak bennem. Hálás vagyok minden könyvért, amit a kezembe adhattak. És hálás vagyok mindenkinek, aki követte az utamat, olvasta az ajánlóimat, és velem örült, amikor egy-egy kötet különösen megérintett.
Ez a poszt most egy lezárás de közben egy kezdet is. A könyvek megmaradnak velem, a lelkesedésem sem csökken, és tudom, hogy még sok Moobius-kötetet fogtok látni nálam.
Köszönöm ezt az évet. Köszönöm ezt a lehetőséget. Köszönöm, hogy itt lehettem.
Mit adott nekem ez az időszak?
Mert minden hónapban új élményeket, új távlatokat kaptál és ezek a könyvek formáltak, gazdagítottak.
Mert a program valódi inspirációs forrás lett: kreativitást, motivációt, új nézőpontokat hozott.
Mert lehetőséget adott arra, hogy kipróbáld magad olyan műfajokban és történetekben, amelyek talán máskor nem találtak volna meg.
Mert közösséget teremtett: kapcsolódást, támogatást, egy olyan hálózatot, ahol jó volt együtt lenni.
Mert ez az év nemcsak olvasói, hanem alkotói értelemben is erősített: bátrabbá, tudatosabbá tett.
Mert mindaz, amit itt kaptál, tovább él benned és a könyvekben, amikről még mesélni fogsz.
