Solveig Roepstorff Klímapszichológia
Vannak könyvek, amelyek nem megoldásokat akarnak rád tukmálni, hanem először megértenek. Nem riogatnak, nem ítélkeznek, nem keltik benned azt az érzést, hogy „már megint kevés vagy”. A Klímapszichológia pontosan ilyen: emberi, empatikus és meglepően felszabadító olvasmány egy olyan témáról, ami sokunkban inkább szorongást, mint reményt kelt.
Értékelés
⭐️⭐️⭐️⭐️⭐️ / 5
| Adat | Információ |
|---|---|
| Szerző | Solveig Roepstorff |
| Cím | Klímapszichológia |
| Kiadó | Cser |
| Megjelenés | 2025 |
| Oldalszám | 202 |
Fülszöveg
Az éghajlatváltozás gyökeresen változtatja meg az általunk ismert világot, ennek ellenére sokan úgy folytatjuk az életünket, mintha mi sem történt volna. De miért? „Pontosan azért, mert emberek vagyunk” – magyarázza Solveig Roepstorff pszichológus ebben az elgondolkodtató könyvben. Olyan automatikus reakciók, viselkedésminták sorát mutatja be, amelyeket a bolygó állapotáról szóló hírek váltanak ki belőlünk, és sok mindenre késztetnek bennünket, csak sajnos cselekvésre nem.
A szerző a klímapszichológia optimista elemeit felvonultatva mutatja be, hogyan hagyhatjuk hátra az aggodalmakat és a szorongást, hogyan törhetünk ki a tehetetlenségből, és hogyan válhatunk értelmes célokra törekvő, aktív közösséggé a zöldebb jövőért folytatott munkában.
Akár döntéshozóként, akár éghajlattudatos állampolgárként, kommunikációs szakemberként, szülőként vagy pedagógusként vesszük kézbe, a Klímapszichológia fontos és inspiráló olvasmány.
Ajánlóm
A Klímapszichológia olyan könyv volt számomra, amit nem csak olvastam, hanem hagytam, hogy hasson rám. Már az első oldalak után éreztem, hogy ez nem egy „okoskodó” vagy nyomasztó kötet, hanem valami sokkal emberibb: segít megérteni, miért reagálunk úgy a klímaváltozásra, ahogy, és hogyan találhatunk kiutat a szorongásból úgy, hogy közben ne érezzük magunkat tehetetlennek.
A szerző gyönyörűen mutatja be, hogy valójában mindannyian ugyanabban a belső harcban vergődünk. Tudjuk, hogy baj van – mégis nehéz elkezdeni bármit is. Néha azért, mert túl nagynak tűnik a probléma, máskor azért, mert félünk: a kis lépések úgysem számítanak. És itt jön a könyv egyik legszebb felismerése: a kutatások szerint minél többet teszünk a Földért – még apróságokat is –, annál boldogabbak leszünk. Nem azért, mert „jó pontot” kapunk, hanem mert értelmesebbnek érezzük a saját helyünket a világban.
Csökken a tehetetlenség érzése, nő az önbizalom, és kialakul egy csendes, mély elégedettség, ami sokkal tovább tart, mint bármilyen vásárlás utáni dopaminlöket.
Nagyon megfogott, hogy a könyv egy pillanatra sem akar szégyent kelteni vagy számon kérni. Nem azt mondja: légy tökéletes, hanem azt: kezdd ott, ahol vagy. Szelektálj. Sétálj többet. Kérdezd meg magadtól gyakrabban: „tényleg szükségem van erre?” Ezek az apró döntések összeadódnak – és közben belül is történik valami. Letisztulás. Megnyugvás. Kapcsolódás önmagunkhoz és a világhoz.
Erős gondolat maradt bennem az is, hogy a túlzott fogyasztás nem boldogít. Sőt: hosszú távon bűntudatot, szorongást és belső feszültséget termel. Ezzel szemben a tudatosabb, fenntarthatóbb életmód lassabban épít, de sokkal mélyebb, tisztább örömöt ad. Olyat, amit nem lehet megvenni.
Ez a könyv gyengéd, de nagyon őszinte. Nem hibáztat – megért. És közben emlékeztet arra, hogy nem vagyunk rosszak, csak emberek. És igen: tudunk változtatni. Kicsiben is. Nagyban is.
Az üzenete számomra egyértelmű volt: nem késő. Sőt, talán most van itt az ideje.
Miért ajánlom?
– mert nem kelt klímaszorongást, hanem oldja
– mert pszichológiai oldalról közelít a témához
– mert empatikus, megértő és nem ítélkező
– mert gyakorlati gondolatokat ad bűntudat nélkül
– mert reményt ad anélkül, hogy bagatellizálna
Kinek ajánlom?
– akik szorongást éreznek a klímaváltozás kapcsán
– akik szeretnének tudatosabban élni, de nem tudják, hol kezdjék
– akik nem szeretik a riogató, végletes könyveket
– pedagógusoknak, segítő szakembereknek
– mindenkinek, aki szeretne kapcsolódni a változáshoz – emberként
